A TOIEI filmvállalat 1961-ben kezdte el forgatni azt a filmszériát, amelyben részletesen be akarták mutatni a legendás harcos életútját. Évente egy folytatást készítettek. Merész vállalkozás volt, mert Musashi életét már addig is sokszor filmre vitték és a TOHO verziója Oscar díjat kapott Toshiro Mifune főszereplésével. Ám az eredmény őket igazolta. Ez a változat részletesebb és realisztikusabb, mint a díjazott elődé volt. Uchida Tomu, a már tapasztalt, nagyrabecsült rendező, realisztikusabb megközelítésben közelített a témához, mint Inagaki mester. Nem akart idealizálni, csak némi romantikus dicsfényt próbált adni a prózai valóságnak. Minden apró részlet a helyén van, a ruháktól az építményeken át a szóhasználatig. A néző szinte ott jár a középkori Japánban a mesteri beállítások között, ismerkedik egy rég letűnt világ életformájával és szokásaival. A realizmus szerencsére nem megy át naturalizmusba, a rendező pont annyit használ a romantika eszközeiből, amennyivel Musashit hőssé emelheti. Kényes egyensúly, de Uchida Tomu nem hiába volt a Toho mindenható rendezője, megoldotta.

Az első mozi a szekigaharai csata után indul, amelyben Takezo és a barátja a vesztes oldalon harcoltak. Emiatt rejtőzködni kénytelenek, hazatérésre nincs remény. A kilátástalan helyzet ellenére megmutatkozik az ifjú szamuráj rendkívüli egyénisége, de a csiszolatlan gyémánt még inkább vág, mint csillog. A helyes útra a kiváló filozófus Takuan szerzetes vezeti el, de korántsem egyszerű módon.

A bevezető rész a sorozat talán legjobb darabja. Nakamura Kinnosuke elemi erejű alakítása a címszerepben valódi élmény. Párosul mellé Mikune Rentaro, aki a szerzetesként majdnem "ellopja a showt", a csavaros eszű taoista minden feltűnése igazi fordulattal jár. A zen szellemiség taglalását filmen ilyen jól visszaadva még nem láttam. A film egy sokra hívatott, de képzetlen ember önfejlesztésének első mozzanatait mutatja be. Számos olyan gondolatot vet fel, amelyek kortól és időtől függetlenek. Ki vagy? Mi akarsz lenni? Mi a célod? Hová akarsz eljutni? Mennyit vállalsz és áldozol érte? Ezek voltak EIJI Yoshikawa regénysorozatának központi gondolatai, amik a film alapját adják.

A második film nem kevésbé ambíciózus, mint az első volt. Ráadásul egy olyan szeletét mutatják be az ifjú hős életének, amelyet az Inagaki-Mifune kettős fémjelezte "Szamuráj trilógia" nem érintett.

Három évi elzárt élet és tanulás után Takezót szamurájjá avatják, ekkor veszi fel a Miyamoto Musashi nevet. A kor szokásai szerint tanulóútra indul, hogy a gyakorlatban fejlessze a vívótudását. Az első útja Nara tartományba vezet, a Hozoin szerzetesekhez, akik legyőzhetetlen lándzsaforgatók hírében állnak. A helyszínen összeütközésbe kerül a tartományt rettegésben tartó roninokkal. Az Ördögmaszk dombnál válik el, ki marad életben.

Itt már azt a Musashit láthatjuk, akit elvárhatunk a hírneve alapján. Derék, fegyelmezett, tudásvágyó fiatalember, akinek ugyan vannak tévedései, de azért alkalmas a néző szimpátiájának elnyerésére. A sorozat leginkább közönségbarátnak mondható darabja egy látványos leszámolással a végén.

A harmadik részben Musashi nem pihen a Narában szerzett babérjain, hanem azonnal tovább indul és Japán két leghíresebb vívóiskoláját akarja próbára tenni. A Yagyuk nagymesterével ugyan nem sikerül megküzdenie, de ott van még a sok növendékkel rendelkező, gazdag Yoshioka iskola. Miután a tanítványokat tönkreverte, a név örököse nem tehet mást, mint elfogadja a kihívást  és kitűzi a párbaj időpontját.

Íme az igazán ambíciózus Musashi. Egy szegény ronin, aki Japán két leghíresebb harci iskoláját akarja felülmúlni. Fontos rész, mert az általa tökéletesre fejlesztett kétkardos technika  felbukkanásáról szól, ami a Samurai Trilogy-ban alig érintett. Pedig a véletlen, - a japánok a "megvilágosodás" szót használják rá - ami a  kétkardos vívóstílus ötletét adja Musashinak, igazán döntő fordulatnak nevezhető az életében. Ekkor válik közismerté, tanítványai lesznek. Visszatér a történetbe Akemi, a banditaözvegy lánya, Musashi titkos imádója, továbbá Hon'iden nagyi és Otsu is fontos szerepet kapnak. Drámainak mondható Matahachi újbóli előkerülése. Amikor pedig Sasaki Kojiro is besétál a képbe, már az összes szereplő együtt van, akik fontosak lesznek a továbbiakban.

A negyedik film hosszú visszatekintéssel indul, elvégre a forgalmazók számítottak arra, hogy három év nem múlt el nyomtalanul a nézők fejében. Az sem sem valószínű, hogy mindenki a legelejétől követi a mozi folyamot, jól jöhet hát az eligazítás az előzményekről.

Yoshioka Seijuro legyőzése után Musashi egyszerre lett híres és hírhedt. Számos különböző okból, de sokan akarják a halálát, köztük mintegy ezer Yoshioka tanítvány, akik az országban mindenfelé megtalálhatóak. A legyőzött iskolavezető testvére is bosszúra szomjazik, ő az új hivatalos kihívó és sokkal jobb kardforgató hírében áll, mint a bátyja volt.

A negyedik a sorozat legmozgalmasabb része, ahogyan az várható. A Yoshiokák elleni végső összecsapásnál mintegy 100 szamuráj pályázik Musashi fejére. Ez a változat nem akar szerecsenmosdatást végezni, főhősünk bizony tudatosan készül arra a szörnyűségre, amivel végérvényesen lezárhatja az elnyúló párbaj sorozatot. Uchida itt szokatlan filmes megoldást választ, a nagy összecsapásnál átvált fekete-fehérbe, majd ismét színesre, mintegy érzékeltetve a Musashin lévő lelki nyomást. Közben Kojiro és Musashi között kimondatlanul is felszikrázik az ellentét, két dudás nem fér meg egy csárdában. A magánélete dolgai nem igazán mondhatóak olyan szerencsésen alakulónak, mint a harcművészi fejlődése. Viszont kezd túljutni a párbajhős korszakán, fokozatosan átlép egy magasabb szellemi síkra. Jöhet hát a lezáró ötödik történet.

Valószínűleg akadnak olyanok, akiknek csalódás lesz ez a rész. A rendező nem akart holmi látványos vagdalkozást kihozni a várva várt  párbajból. A film a megfontolt emberré váló Musashi képét mutatja, aki igazából már nem vágyik erre a megmérettetésre, inkább a művészet és filozófia területén képezné önmagát és rendezné a lezáratlan, fájó ügyeit. Az összecsapás pedig olyan, mint amikor két rendkívüli vívó élesben harcolt. Fizikai képességek és szellemi felkészültség feszülnek egymásnak, a döntés villámgyorsan lezajlik.

Alapvető a változás a kezdethez képest. Takezo egykoron mindent föladott, beleértve a szerelmet, azért, hogy igazi harcművész legyen. Az érett felnőtt már kissé keserűen néz vissza, látja, miben hibázott az élet teljességét illetően, amit semmiféle hírnév és vívótudás nem pótolhat. Moziváltozatban máig a legrészletesebb, legjobb művészi eszközökkel élő filmsorozat Musashi kalandjainak nagyvászonra vitelét illetően. Ennél teljesebben csak a TV változatok mutatják be a valaha élt legnevesebb szamuráj életének eseményeit. Hiába több évtizeddel ezelőtt készült, semmit nem kopott meg az értéke. Azt azért meg kell említeni, a filmfolyam nem tekinthető perdöntő alapanyagnak az életének bemutatásában. Irodalmi forrás nyomán készült, művészi szempontok alapján lett szerkesztve, a nézőre gyakorolt hatásnak van elsőbbsége. Aki a precíz életrajzi részletek iránt érdeklődik, ne ezt változatot válassza. Aki viszont szeretne látványos, érdekes, művészi eszközökben gazdag mozikat látni, már nem kell, hogy tovább kutasson a témában.