Szamurájfilmek

Szamurájfilmek

Hidden Fortress 1958

2013. október 20. - Oldfan

Hidden Fortress 05.pngAkira Kurosawa. Van-e olyan rajongója  a szamuráj történeteknek, aki nem ismeri ezt a nevet? Aligha. Ha mégis, akkor nem nevezheti magát mozi ügyileg művelt embernek, de talán még igényes filmfogyasztónak sem. A Hét szamuráj, Véres trón, vagy éppen  A vihar kapujában tényleg széles körben népszerűek. Ebből kiindulva eddig még nem merészkedtem írni a „Császár” egyik alkotásáról sem. Arra gondoltam, ugyan mit tudhatnék olyasmit közölni, amit más valaki, - tőlem minden bizonnyal képzettebb egyén, - még nem mondott el? Továbbá, úgyis tele van az Internet ennek a filmnek az elemzésével, bizonyára minden mozzanatát kivesézték már. Meglepődve vettem észre, hogy a rendezőről ugyan szép számú cikk jelent meg, de ez a kalandos története viszonylag kevesebb publicitást kapott magyar nyelven. Így aztán úgy döntöttem, csak írok róla a blogomra. Különben is, hogy nézne ki egy rajongói oldal úgy, hogy Akira mester egyik alkotásáról sem lehet rajta olvasni? Önmagamnak mondanék ellent és tiszta égés volna. (Bár meglehet, az még ezután jön, amikor kikerül a cikk…)

Hidden Fortress 01.png

A Rejtett erőd egyfajta váltás volt Akira Kurosawa életében. A Toho  azt szerette volna, ha az addigi mozijainál kevésbé művészi, a nagyközönség számára könnyebben fogyasztható filmmel állna elő. Továbbá, miután az európai közönség sokkal jobban fogadta az előző rendezéseit, mint a hazai piac, próbáljon ki egy olyan témát, ami alkalmas volna az „ezerfejű Cézár” kegyeinek elnyerésére Japánon belül. Hogy mégse érezze magát kényelmetlenül, jókora summát biztosítottak a számára, és egy új technikai lehetőség kipróbálását. A szélesvászonét, ami akkoriban újdonságnak számított. Ez már ugye mégiscsak megbirizgálja egy alkotó fantáziáját. A stúdió vezetőinek számítása bejött. Kurosawa belevágott a „TohoScope” rendszerben felvett mű kivitelezésébe. Több mint negyven évvel később tudjuk, hogy végül az életművének harmadik legbefolyásosabb filmjét készítette el a Rashomon és a Hét szamuráj után. Csak éppen nem a nagyközönség értékelte ilyen magasra a mozit, hanem a szakma. De menjünk sorjában.

Hidden Fortress 02.png

A belháborúk dúlta Japánban az Akizuki klán a megsemmisülés szélére jut az egyik csatavesztés után. Az ellenfeleik hajszát indítanak a kevés számú túlélő levadászására. A fő célpont Juki hercegnő, az örökösi jog hordozója. Csupán pár embere maradt, köztük a neves Rokurota tábornok. Ugyanekkor két szerencsétlen paraszt igyekezne haza, hogy akik a szerencséjüket szerették volna megcsinálni a háború zivatarában, de mostanra már annak is örülnének, ha a puszta életüket menthetnék. A meggazdagodás vágya azért persze még él bennük.  Szegényben és gazdagban közös, hogy nem kívánnak a győztesekkel találkozni, így némi félreértés után rájönnek, szükségük van egymásra. Ám a menekülés útja hosszú és veszélyekkel teli, az emberi természet minden oldalát előhozza.

Hidden Fortress 04.pngAzt minden különösebb kockázat nélkül leszögezhetem, igazi klasszikust láthat az, aki rászánja magát a mozi megtekintésére. Mint azt fentebb írtam, Kurosawától kasszacsörgetésre alkalmas filmet reméltek a stúdió urai, de ő azért a maga módján intézte a dolgokat. Kétségkívül könnyebben fogyasztható, mint az előzőleg készült művei, de kommersz moziról szó nincs. A mai értelemben véve nem akciódús a mozi, de jól felépített kalandfilmnek megfelel. Kellően mozgalmas, látványos, konfliktusokkal teli. A komikum ilyen erős alkalmazása pedig kétségkívül új elem nála, tulajdonképp eltávolodás a régi felfogásától. De megérte bevetni. A vékony, szikár, és a tömzsi, okoskodásra hajlamos, egymással állandóan vitatkozó, de a másik mellett mindig kitartó parasztpáros a legjobb burleszk filmek elemeit idézi fel, de zavaró túlzások nélkül. Minoru Chiaki és Kamatari Fujuwara lubickolnak a remekül megírt karakter szerepekben. Mostanra köztudomású, hogy ők ihlették meg a Csillagok háborújának állandóan osztozó R2D2 és C3PO robot párosát. (Lucas bevallottan nagy rajongója volt a Rejtett erődnek és számos ötletet, beállítást, karaktert átvett a filmből. Ennek mára külön irodalma van, itt nem szándékozom elemezgetni a hasonlóságokat.) Toshiro Mifune csak viszonylag későn kerül színre, de mint annyiszor, onnantól kezdve uralja a vásznat. Egyszerűen kikerülhetetlen a szem számára. Pedig a forrónadrág és a tunika kereszteződéséből született jelmeze nem a legszerencsésebb választás volt. Ő azért így is olyan vitathatatlanul vitézi megjelenésű, hogy eszébe sem jut nevetni az embernek. Számos jobb drámában szerepelt, de itt világosan kitűnik, mitől volt ő jelenség a vásznon, a szót legjobb értelmében használva.

Hidden Fortress 03.png

A középkori „road movie” és az abszurd humor találkozása végig remekül érvényesül. Annyira kortalan, hogy a jelen nézője sem talál benne semmi kivetnivalót. Kurosawa igazi „nagy dobása” azonban a szélesvászonban rejlő lehetőségek kihasználása volt. Rendkívüli képkompozíciós képességeire számos példát szolgáltat. A foglyok kitörésénél szinte biztosan a Patyomkin páncélos filmtörténeti képsora jut eszébe a nézőnek. Rokurota fantasztikus lendületű lovas rohama és a vívóknak a teljes vászonszélességen áttolódó párbaja a maga korában lenyűgöző lehetett a közönség számára, de azt hiszem, máig se igazán forgattak hasonlót. A közismert lándzsapárbajt sem lehetett volna a keskenyvásznon úgy leforgatni, mint itt láthatjuk. A Tűzünnep hasonlóan lenyűgöző, pedig ott nincsenek harcok, de a képek hipnotikus erejűek. Pár kiragadott részlet mindez, viszont azt hiszem, jól mutatják, miért tartják mindmáig sokra a rendezők a mozit. Mert tele van igazi kifinomult fogásokkal, amiket a mester kollégái szakmai szemmel néznek, a közönség pedig nem tudatosan bár, de nagyon élvez. Kurosawánál a nagyméretű vászon nem csupán egy hatalmas vetítő felület, hanem a megkomponált képek sorával, szinte milliméter pontossággal kiszámított, valódi célzott hatásokat közvetítő művészi eszköz.

Hidden Fortress 06.pngA forgatókönyvben azért felismerhető, hogy nem érte be a sima kaland elemekkel, hanem jelképekké emelte az egyes szereplők tulajdonságait. Rokurota tábornok a vitéz, de gondolkodó harcos mintaképe, Juki hercegnő a makacsságot szimbolizálja, amiből azért a céltudatosság sem hiányzik. A két paraszt egyszerre képviseli a mohóságot, meg a kisember furfangos észjárását és hétköznapi, néha elgyengülő, ám mégis kitartó tisztességet. Mivel a film nagy része az ő nézőpontjukból mutatja a történéseket, a néző szerte a világon könnyebben azonosul a látottakkal, mintha csupán a filmekből, de nem a valóságos helyzetekből ismert szamurájok szemszögéből lett volna forgatva.

A Rejtett erőd végül ugyan nem hozott annyi pénzt, mint amennyit a Toho eredetileg remélt, de azért  1961-ig Kurosawa pénzügyileg legjobban teljesítő filmje maradt. Akkor jött Jojimbo és mindent vitt. De az már egy másik történet. A Rejtett erőd pedig a hátsó ajtón szép csendesen belopakodott a japán filmesek kincses palotájába. A kritikusoktól talán sosem kapta meg azt az elismerést, amit a közönség viszont nem tagadott meg tőle. Pedig mestermunka ez, szélesebb rétegek figyelmét érdemli.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://szamurajfilmek.blog.hu/api/trackback/id/tr45586508

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

wmitty · http://utanamsracok.blogspot.com 2014.08.20. 21:18:22

Egy igazi "nagy film". És ezt jól érzi is közben a néző.
Köszi az ismertetőt!
Tényleg ismertebbnek kellene lennie.

kat12 2015.05.18. 13:17:06

Szia Oldfan!
A következő élményem "grátisz" mi is lehetne A. Kurosawa filmje A rejtett Erőd.Ismerem és igen nagyra tartom a munkáit.Imádtam a jellem ábrázolásait és amikor a tábornok lóháton ered a katonák után kiemelkedve a kengyelből és a kardtartása teljesen elolvadtam a jelenettől akár egy Magyar Huszár!Nem volt abban semmi hiba kérem szépen!Talán furán hangzik de a japán filmekben többek között a kardhasználati technikákat is nagyon szeretem nincs bennük egy felesleges mozzanat sem. Köszönöm az élményt!balajtikati
süti beállítások módosítása