A „THE HIDDEN BLADE, a TWILLIGHT SAMURAI, továbbá  WHEN THE LAST SWORD WAS DRAWN mozik a szamuráj drámák új nemzedékét képviselik, magas szinten. Örömmel írom le, ez az ismertető egy olyan filmről szól, ami méltán kerül velük egy sorba.

1642-ben járunk. Tadatoshi uraság, a Hosokawa nemzetségből, aki az egyik utolsó tagja a polgárháborút megjárt, nagytekintélyű nemzedéknek, haldoklik. A szigorú háborús elvek már fellazulóban vannak, a békéhez szokott új, bürokrata hivatalnoki kaszt nem szívesen emlegeti az egykori kemény időszak követelményeit. A régi harcostársak, a nagyúr kegyeltjei még hajlandók a régimódi szerint élni, ezért követnék az urukat a halálba. Ám a szamuráj nem rendelkezik önmagával, még a halálhoz is engedély kell. Bár a haldokló nem járul hozzá a harakirikhez, sokan követik a sírba. A puhány utód és kegyencei számára ez nem a kegyeletet jelenti, hanem a parancsmegtagadást. Aggodalmasan nézik az eseményeket, féltik a tekintélyüket. A keményfejű, hagyományőrző klán tagok és a hivatalnokok között nő az ellentét. Az Abe klán ura a legrosszabb pillanatban dönt úgy, hogy követi az elhunyt urat a túlvilágra. Az utód, a tanácsadói sugallatára, úgy dönt, példát statuál…

Gyakorta megesett már, hogy a háborút megnyerő elvek elveszítették a békét. A szamuráji kaszt, melyet sok évszázadnyi küzdelem edzett keményre, a Tokugawák békeidőszakában feleslegessé vált. Elveiket, hagyományaikat próbálták őrizni, de eltűnt a lételemük. Ezt a váltást a valódi harcos klánok sosem tudták megemészteni, nem bírtak beilleszkedni az egyre inkább lezüllő, megvesztegethető, a hatalmat szerető, de a veszélyt vállalni már nem akaró hivatalnoki sorba. A szigorúan szabályozott társadalomban viszont az ellenszegülés a hűbérúrral egyenlő volt a halálos ítélettel.

A legjobb történeteket mindig az élet írja. Az Abe klán kálváriája valós történelmi alapokon nyugszik. Ez már az első pillanattól fogva átsugárzik a történeten. Életszagú párbeszédek folynak, mellbevágó helyzeteket láthatunk. Az igazi Bushido szellem feszül szembe a szófacsarással. A megalkuvást nem tűrő, igazát védő, - mi tagadás, kissé fafejű klán vezér- nekimegy a pojáca, presztízsét féltő ifjú uraságnak. Mindez patikamérlegre való finomságúan adagolt feszültségnöveléssel, pazar színészi játékkal, hideglelős zenével, (semmi spanyolgitár!) precíz rendezéssel tálalva elénk. A történet egyenesen kalauzol végig minket a véres befejezésig, ahol a harci jelenetek kedvelői sem fognak csalódni, mert egy szamuráj ház bevétele, ahogy mondani szokás, nem semmi.

Rég láttam ennyire összeszedett, mindent a tartalomnak alárendelő, igen míves alkotást. Megdöbbentő a realitása, a régebbi és újabb színésznemzedék találkozása az élet írta alapanyagban remekül összejött, tetszetős a tálalása, színészi-rendezői eszközei változatosak. Igazi telitalálat. Mindenkinek ajánlom, ez nem szimpla szamuráj történet. Magyar felirat van hozzá.