Szamurájfilmek

Szamuráj és nindzsafilmek. A klasszikus drámáktól a történelmi mozikon át a véres exploitationökig. Csak ismertetők, sem film, sem felirat letölthetőség nincs. De személyes megkeresés esetén (email) segítek, ha módomban áll.)

Friss topikok

  • Oldfan: @vittorio: Szívesen. Hihetetlen, valaki megnézte, pedig nem színes és nem akciófilm. Hamarosan jön... (2018.11.29. 16:33) Inn of Evil (Az ördög fogadója) 1971
  • Oldfan: @Máté Balogh 91: Helló! A hadurak sorozatot innen szereztem be: samuraidvd.com/ (2018.03.06. 16:30) Date Masamune - The One-Eyed Dragon (1993)
  • Oldfan: @NinkyoTsukamoto: Ismerem a "céget." Semmi esetre nem vásárálok többé az illetőtől, és jó okom van... (2018.02.01. 16:35) Broken Swords 1969
  • Oldfan: @NinkyoTsukamoto: Először is, köszönöm a szavaidat! Eddig nem igazán tudtam, hogy ennek a blogocs... (2017.12.23. 16:21) Miyamoto Musashi - Sword of Fury (1973)
  • TroA: @Oldfan: Igen, oda kell figyelni a filmre. Ráadásul nekem kicsit nehezen megy a távol-keleti arc m... (2017.06.11. 11:52) Bushido (Shundo) 2013

Linkblog

2012.05.20. 15:26 Oldfan

The Last Samurai (1974)

Címkék: korhű misumi dráma klasszikus

Kétlem, hogy van olyan szamurájfilm rajongó, aki ne ismerné Kenji Misumi nevét. Túl sok örökbecsű darabot tett ő le ahhoz ebben a műfajban, hogy ki lehetne kerülni az életművének valamelyik darabját. Ott bábáskodott Zatoichi megszületésénél és több más kalandjánál is, borzongatott minket a jotsujai kísértet neves történetében, hadba vonult a Shinshengumival és más neves harcosokkal együtt, míg végül, de korántsem utoljára, legendát teremtett a megállíthatatlan Lone Wolf and Cub sorozat főszereplőjével egyetemben. Mostanra egyértelműen a csambara műfajban forgatott mozijai a legnépszerűbbek, pedig más, ennél többre tartott zsánerben szintén figyelemre méltó mozgóképeket tett le az asztalra. Akinek van kedve tallózgatni, itt is talál ismertetőket néhány kiváló mozijáról. Mint minden rendező, ő is berzenkedett a beskatulyázástól. Szeretett volna olyan alkotást fölmutatni, amit nem mások dolgoznak ki helyette, hanem a kezdettől fogva része a készítés folyamatának, nem csupán a rendezés fázisában kapcsolódik be. Csupán egyszer adatott meg ez neki, ennél a történelmi mozinál.

A törékeny egészségű Sughi Toranasuke gyermekként fölöslegesnek érzi magát a családjában és öngyilkos akar lenni. Egy szamuráj menti meg a vízbefúlástól, magához veszi, felneveli és megtanítja a kardforgatásra. Az idős vívómester a Tokugawák hűbérese és elkötelezett híve, de tisztában van vele, a szamurájok világa leáldozóban van. Ifjú tanítványát ennek szellemében neveli, felkészíti egy másik társadalom érkeztének elkerülhetetlenségére. Ám az új korszakba való átmenetel korántsem problémamentes, nem könnyű túlélni a vérzivataros időket...

Ez volt Kenji Misumi utolsó filmje, mielőtt 1975-ben szívrohamban elhunyt. Minden tudását beleadta és kitűnő mű született meg általa. Sajnos, a mester váratlan halála miatt a film össze(vissza) vágott változata került forgalmazásra, ami az összetett történet élvezhetőségét nagyban rontotta. A vágás oka részben a film hosszúsága volt, részben a nem mindig könnyen követhető, mozaikszerű építkezést akarták egyszerűsíteni, pár kemény jelenetet szintén megcsonkítottak. A gyűjtők között kisebb legenda volt a vágatlan verzió létezése, amihez csak feketén lehetett hozzájutni. Végre piacra került a teljesen vágatlan,(?) felújított, szélesvásznú változat, amit leginkább a francia kiadás tesz igazán élvezhetővé. (A jelenlegi, teljesnek tartott változat történetének felépítését, párbeszédeit figyelve volt egy olyan érzésem, hogy valahol akadnak még leforgatott, ám be nem került jelenetek.)

A cselekmény összetett, sok szálon futó. A Sógunátus végének szinte teljes társadalmi korrajzát adja, egyaránt bemutatva a szamurájok világának emelkedett és embertelen oldalát. A Tokugawák, a Shinshengumi és a lázadó Szatszuma klán szamurájait hol összesodorja, hol eltávolítja egymástól a történelem zivatara. A harcosok kasztjának mindenféle alakja felbukkan, az erkölcs elszánt védelmezőjétől a gátlástalan törtetőn át a pusztán kalandot kereső ifjúig, sőt a saját osztálykorlátain átlépni nem tudó, az igazságot kereső harcosig, aki ide-oda sodródik a viharos időkben. Időnként az ivóban, máskor a csatamezőn találkoznak, gyakran az ellentétes oldalon. Megismerik a boldogságot és a tragédiát, szeretnek és pusztítanak. A rendező nem a kor közismert formálóit állítja a középpontba, ők csak felvillannak a háttérben, erősítve a hitelesség érzését. Inkább a különböző társadalmi csoportok egy-egy jellemző karakterét emeli ki, hogy minden álláspont képviselve legyen. A középkori külsőségek között felvonuló harcosok egyre anakronisztikusabbak a puskákkal, ágyúkkal harcoló parasztkatonákkal szemben. Japán népe leginkább az újságokból értesül a szamurájok csatáiról, s annyira érzi magáénak az egészet, mintha a Holdról írnának. A saját magát felmorzsoló, belső viszályainál leragadó klánvilágot egyszerűen félretolja a társadalom többségét kitevő kereskedők, városlakók, szerzetesek élni akaró többsége.

Misumi láthatóan nagy tisztelettel kezeli esendő hőseit, de mégis "könyörtelen". Lehet bármennyire szimpatikus jellem az illető, az új korba csak az léphet át, aki képes feladni a múlt szemléletét és erkölcseit és elfogadja azt a változást, amely korántsem könnyíti meg az életét. (Pompás az a jelenet, amikor bemutatja, micsoda komoly problémát jelentett egy régimódi szamurájnak az új hajviseletre történő áttérés.) A mozi nézőbarát, a kor tökéletes realizmusa pompás kalandfilmbe van ágyazva. Nagy kiállítású korrajz, ám válogatott színész-vívók elemi erejű, érzelmektől fűtött összecsapásaival fűszerezve. Az igényes történelmi tabló mesteri példája. A főszereplőt, Takahashi Hidekit, Európában alig ismerik, pedig kiváló színész és harcművész egyszerre. Talán a Magistrate Mayuzumi a mostanában leginkább hozzáférhető filmje. A műfaj igazi rajongói mindig számon tartották a vele forgatott alkotásokat.

Ezt a filmet gyakran említik a "LEG" kategóriában, vagyis mint a valaha készült legjobb csambara történetek egyikét, ahol minden összetalálkozott: igényes korrajz méltó kivitelben és képzett színészek előadásában, izgalmas akciójelenetekkel fokozva a hangulatot. A fényképezése tiszta, látványos. Elmarad a japán filmek sokszor bosszantóan sematikus, vagy éppen nyugat majmoló zenéje. A főtéma ugyan kissé szomorkás, de illik egy tovatűnő korszakról szóló történethez. Nem vállalkozom rá, hogy kategorikusan kijelentsem, ennél jobb feldolgozás nem készült a szamurájvilág múlásáról. Hiszen Akira Kurosawa, Masaki Kobayashi  vagy Hideo Gosha életművében bőven vannak hasonlóan ragyogó állócsillagok. Ám azt merem mondani, hogy ez a mozi nem hiányozhat azoknak a gyűjteményéből akik valóban meg akarják ismerni a japán filmművészet egy fontos alkategóriájának, a szamurájfilmnek a legjobb alkotásait.

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://szamurajfilmek.blog.hu/api/trackback/id/tr314527526

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.